2016. december 25., vasárnap

Kis Karácsony....

  Első legszebb Karácsonyunk. Csendes, békés volt. Túl vagyunk mindketten Csanimmal az antibiotikum kezelésen, és úgy érzem sokkal jobban. Kedvünk is nagyon jó, nincsenek hisztik. Jól alakult az első Karácsonyunk.
  Két éve volt a szörnyű tüdőgyulladásom, és megijedtem, hogy újra az van. Irtózatosan fájt a hátam, de hála nem. Valami légcső dolog volt mindkettőnknek. Annyira szimbiózisban élünk egymással, hogy ami neki, az nekem is. Hihetetlen, de tényleg. Segítsük egymást a bajban. Érdekes ez a kapocs köztünk :)
  Elhatároztam, hogy idén csak mi leszünk a fontosak karácsonykor, ugyanúgy főzök mint máskor, nem fáradok bele a karácsonyi készülődésbe, hanem lazán, nyugodtan végig csinálom. És el kell mondanom, hogy sokkal jobban telt a sok futás helyett.
 Pár képben :




2016. december 15., csütörtök

Étkezés.

  Érdekes módon Csanád semmit nem eszik meg ami pépes és amit kanállal adok, 3-4 hete csak egyedül akar enni és darabosat, tehát 10 hónapos korától kb. Önállóan akar csinálni mindent, nagyon nehéz, mert azzal kezdtem, hogy rengeteget főztem, pépesítettem és dobtam ki.
  Furcsa időszak volt számomra ez, hogy nem tudtam mit adjak, hogy csináljam, mígnem észrevettem, hogy Ő egyedül, kézzel akar megenni mindent ami létezik. 4-5 napja annyit eszik, hogy nem győzöm. Hihetetlen, hogy változtatnak a szokásaikon. Naponta 4x-5x is táplálkozik és ilyeneket eszik: csirkemell kockák, makaróni, murok, virsli, szalámi, mandarin, banán, alma, keksz, borsó, tepertős pogácsa, kenyér karé , pufi, ropi. Az az egy bajom, hogy levest nem akar egyáltalán, na dde remélem idővel az is kialakul, hogy eszik.

Blw módszerrel eszik:

A BLW egy betűszó, az angol baby-led weaning rövidítése. A szókapcsolatot igény szerinti hozzátáplálásnak fordíthatjuk. A módszer lényege az, hogy a babát megkínáljuk többféle, darabos étellel, a baba pedig kedvére kóstolgathat, eszegethet, ismerkedhet az ízekkel. Az igény szerinti hozzátáplálásnál a hangsúly az ételek ízének, textúrájának, színének és illatának felfedezésén van. A baba diktálja a tempót az étkezésnél, ő dönti el, hogy melyik étellel foglalkozik.) 



December.

  Szeretem a decembert... ó kedves Decemberem.
Az év egyik legjobb hónapja.
  Gyerekkel szebb. Vártuk a mikulást, buliztunk, havasak lettünk, szeretem emberekkel találkoztunk. A szívem tele van szeretettel, boldogsággal. Kellemes. 
  Csanád elválasztotta magát, a mikulással össze beszélt és úgy döntött nincs több cicizés. Az első napok kicsit megviseltek emiatt, szerettem az összebújásainkat, viszont tudom, hogy ez így természetes, ahogy Ő csinálta. Könnyebbek az éjszakáink sokkal, kezdte szépen átaludni, persze ez is változó még, de nem annyira fárasztó, mint volt.
  Kisfiam lett, már nem egy törékeny csecsemő. Nem kell vigyázzak a fejére, nyakára, hogy hogyan tartom, nem kell büfiztessem állandóan, nincs cici, nem kínlódunk a víz ivással, el se hiszem komolyan. Annyira csodálatos ez az egész, imádok anyának lenni, még akkor is ha néha nagyon nehéz és néha kifutnék a világból, mert úgy-e ez is velejárója. De ritka :) 
  Olvasni kevesebb időm lett, de legalább megbecsülöm azt a kevés időt is.

  Egy pár kép a macimról : 


                                                                Bealudtam evés után :)
                                                   Álom édes álom, nyúzókával a legjobb
                                                           Melyik könyvet olvashatom ki? :)


Huncutkodni a legjobb a világon.
Brrr Brrrr :) tütütütütü.

2016. november 20., vasárnap

November.

  Meg vagyok ajándékozva nyugis éjszakákkal, tudtam, hogy megérem én ezt hajason :). Persze tudom, hogy ez is átmeneti, de nagyon jó. Egyszer kelek éjszaka és egyszer hajnalban! De viszont este nincs én időm, nem tudok olvasni. Valamit valamiért... Tudom! Majd át rakjuk délre, déli alváskor napok óta órákat alszik és van h többet nem egész nap.
  Sokat járkálunk, kicsit most nehéz, hogy hamar sötétedik, de próbálkozunk mindennel, hogy ne vegye el a kedvünket. 
  Nagyon várom az Ünnepeket, a Mikulást, a Karácsonyt és el se hiszem 1,5 hónap és itt van Csanád első születésnapja. Arra is készülök, emlékezetes kell legyen, hiszen az első :) . 
  


Dávid nálunk járt :) 

2016. november 14., hétfő

Gyermek vs karrier.

  Nehéz. 
  Álmaim, vágyaim vannak amiket meg akarok valósítani és van Csanádom. Amikor vele vagyok az idő megszűnik, csak mi ketten létezünk. Tanulunk egymástól.Hogyan tudom majd hagyni Őt, hogy intézményben neveljék? Hogyan fogom tudni egyáltalán rá bízni másra? El sem tudom képzelni, hogy ne én neveljem. Nagyon nehéz lesz, mindkettőnknek. 
  Annyi szép dolgot csinálunk, olvasok meséket, nézzük az állatokat, mondom melyik melyik állat, milyen hangon beszél, játszóházba járunk, barátkozunk, cseperedő programban veszünk részt, lépcsőzünk. 
  Egy éve nem dolgozom. Tavaly ilyenkor készültem a születésre, az új életre. Vásárolgattam, sétáltam nagyokat, pocakot simogattam, beszéltem hozzá, nagyokat fürödtünk, készültem a Karácsonyra ezerrel. Idén meg sokkal jobb érzéssekkel készülök az ünnepekre.  Annyira fel vagyok dobódva, dekorációkat akarok készíteni, főzni sütni. Nem csak fizikailag készültem a szülésre, hanem lelkileg is, fejben főleg. Olvasgattam mindenről, szülés felkészítőkre jártam Csíkszeredába. Az eredmény meg az lett, hogy teljesen pozitívan éltem meg minden pillanatát és utánna is a gyereknevelésnek. Persze vannak nehézségek is , de próbálom megérteni mi miért van és elfogadni.     
  Nem alszunk normálisan hónapok óta, de jó a kedvem. Rengeteget kapok, hogy ne érezhessem magamat rosszul. Sok mosolyt, bújást, amiket nem adnék semmiért.

  Fel kell most készülnöm a terveim megvalósítására, hú nehéz. Ott van a zsigereimben, tudom, hogy akarom, de ott van az életem értelme is akit szeretnék minél jobban, szebben nevelni. 

  Felmászik a lépcsőre és le is jön. Egy hónap kemény munkája. :)



2016. november 4., péntek

boldogság.



Nincs szebb a világon egy gyermek őszinte mosolyánál, és főleg ha ebben a két csodálatos szempárban magamat látom. Én kaptam ajándékba. Szeretlek!

aranyfonál.

   Izgalmas, pörgős napjaink vannak.  Szolidarizálok Csanáddal, azaz járom a fogorvost. Nagyon elhanyagolódtak a terességem miatt a fogaim, de úgy döntöttem, főleg a fájdalom miatt, hogy bevállalom fogorvost zsibbasztók nélkül. Tehát a fogaink a téma most. Csanádnak bújik még egy rend, mivel nem alszunk és nekem meg tömik amit lehet és mentik. 
  De ezek mellett jó dolgok is történnek, járunk játszóházba, vendégeskedünk, jövünk megyünk. Fárasztó, de szeretem napok vannak. Rengeteg energiát kapok Csanádtól napközben. Egyre többet cukiskodik. Olvasni nem erőst volt időm, még a luxenekkel vagyok, de kaptam ajándékba meg vettem más könyveket is. A könyvespolc fullos lett, tervezem az újat, mivel már az asztalkám is tele van csodákkal. 


Nov. 1-én temetőben voltunk apuval, mint minden évben, de idén már hármasban. Remélem, hogy még nagyon sokáig így tudunk menni. Olvastam egy nagyon szépet és ezt itt meg szeretném osztani, nekem nagyon jól esett olvasni eme sorokat: 


“NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál. 
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”…” M.P.


2016. október 21., péntek

az otthon nem egy hely, hanem egy érzés.

  Szeretem a fák illatát, a madarak csicsergését, a patakok csobogását. Most ősszel a fák hullató leveleinek zaját, a szelet, a fakopáncs munkáját, a mókusok kukkolását. A nap elfáradt melegét, a nagy sétákat, a Csiky-kert hangulatát, a Szent-Anna kápolna fele vezető utat, a kápolna melletti pihenőket. 
  A kandalló pattogó moraját, a tűz melegét, a forró csokit, a sütőtök illatát, a sálak ölelését, az otthon érzését.






2016. október 16., vasárnap

Meglepetések sorozata.

  Nagyon jó volt ez a hét. Szerettem nyilvánosan hordozni. Azaz megünnepelni a hordozás hetét. Pénteken hordozós tánc volt, ami extra szuperül sikeredett. Izgultam, mivel Csanád nem aludt itthon és nem fogjuk tudni ki élvezni a pillanatokat.De megajándékozott és tánc közben rajtam aludt el. Nagyon jó érzés volt, felszabadultan, jó érzéssel voltam jelen a pillanatokban. Éreztem ott akkor abban az órában, hogy Boldog vagyok és anyának lenni a legszebb dolog a világon.







  Tegnap, azaz a szombati nap Bababörzén voltam, árultam Csanád ruháit és vásároltam neki sok cukiságot. Nagyon jó kis társaság volt. Csanád mamával és apával töltötte az egész délutánját és nagyon ügyes volt. Nem volt sírás-rívás, csak huncutkodás és játszás. Amikor hazajöttem meglepett ismét, felállt a kiságyba és annyira mókás volt, kacagott , ült le állt fel. 


  Az éjszakáink rémesek. Kibújt csütörtökön a szomszéd fog és tegnap a felső bal metsző. Jönnek... jönnek szép lassan, de éreztetik is velünk a fájdalmat rendesen. 
  

2016. október 12., szerda

Hordozni jó!

  A héten ünnepeljük Gyergyószentmiklóson a Nemzetközi Babahordozó Hetet. Nagyon de nagyon jól érezzük magunkat. Programokra járunk Csanáddal és annyira büszke vagyok rá, mivel minden egyes programot végig mászott, állt, játszott. Fel vagyok töltődve teljes mértékben.  Ha esik az eső, nem jelenti azt, hogy el van rontva az egész napunk, hiába bosszankodunk úgyis esik. Fogadjuk el, csináljunk programokat magunknak és menjünk, ne legyünk időjárás függőek.
  Tegnap kötetlen beszélgetés volt a hordozásról. Miért hordozunk? Ki hogyan ismerkedett meg a hordozással?
Én először pár éve láttam a gyergyói adásban, hogy alakult egy hordozós klub és akkor érdekesnek találtam. Csanád amikor a pocakomban volt, akkor már tudtam, hogy hordozós baba lesz. Sokat olvasgattam különböző hordozó eszközökről és végül egy rugalmas kendő gazdája lettem. De már írtam erről. Szeretem ahogyan egyek leszünk újra, bensőséges, harmonikus.
Pár kép a tegnapi beszélgetésről:


 Ő itt Ábel a jövendőbeli keresztfiam.


 Csanád udvarol Villőnek.




  A mai nap hordozós séta volt és egy beszélgetés az immunerősítésről a Réz Lámpás Kávéházban. A rossz idő ellenére nagyon de nagyon jól telt. Szeretem ha emberek közt vagyunk és szoktatom Csanádot is hozzá. Nagyon jól elvan és ez feltölt.

Egy montázs rólunk :


További képek: 








2016. október 10., hétfő

Áll a baba áll... mindenért áll.

  Az éjjelek azok változatlanok, de jó a kedvem. A fog szomszéd még nem tört elő, de nemsoká, már nincs sok. A napjaink vidámak. Sokat játszunk, mesélek, sétálunk.

  Amióta felállt, azóta állandóan csak állni akar. Az ágyon, ágy mellett, asztalon, rajtam, mindenhol. Olyan mint a szerelem, ha megízleljük, akkor még több kell.
Nagyon sokat cukiskodik.
Imádom.




Ha hozzám bújik, akkor nekem van a világon a legszuperebb napom :)


2016. október 6., csütörtök

Zöldségek.

  Tegnap a brokkolival játszadoztam egész nap. Eldöntöttem, hogy be vezetem neki ezt a kis zöld finomságot, de egész napomba bele telt. Én nagyon szeretem és gyakran szoktam készíteni ilyen-olyan formában.
Az első próbálkozásom a brokkoli krémleves volt. Úgy szembe köpte, hogy cserélhettem le a ruhámat. A második szintén brokkoli krémleves volt pityókával turmixolva. Ezt is szembe köpte.
Nagy volt a gondom, mivel más ebéd nem volt készítve, így nagyon kellett gondolkoznom, mi legyen. Vettem a brokkolit, a főtt pityókát és összetörtem villával, raktam rá paradicsom szószt és egy csipetnyi sót. Húúú ez nagyon ízlett. Végre eltaláltam. Jó kis móka volt.
  Éjjel nem aludtunk, ez a második éjjel megint, hogy állandóan sírt fel. Jön a kis fognak a barátja , a szomszéd. Egyre biztosabb vagyok benne és azon csodálkozom, hogy-hogy a fenében bírom még ébren?
  Ma eljutottunk baba-mama mondókás tornára végre. Nagyon jól telt, kicsit nyűgösködött csak a fiam. Tűrhető volt. Énekeltünk, mondókáztunk, mászkáltunk , még én is négykézláb kentem Csanád után. Felfedezte a nagy tükörbe magát és össze-vissza tapogatta, meg kacagott a másik Csaninak, na meg a másik anyának, mivel abból hirtelen kettő lett.
  Délután szabad volt, vásároltam és egy barátnőmnél voltam. A padláson voltak valami kislányos jelmezeim és gondoltam, hogy elajándékozom a lányának. Akkora örömet és mosolyt csaltam az arcára a kis csajnak, hogy ez megérte az egész fáradt napomat.
  Kaptam egy nagyon jó könyvet: " Nem harap a spenót " címmel és kicsit bújtam. Gyereknevelősen vicces. Az első két oldalban magamra ismertem, ahol a szerző leírja, hogy úgy szoktak étterembe enni, hogy egy fogja a gyermeket, játszik vele, amíg a másik eszik. Na ez nálunk is működik, csak éppen ezért nem kell elmenni étterembe, elég ha a konyhába lemegyünk enni. :)
  11 óra lassan és én virulok. Nem indult valami fényesen, de kivirágzott délutánra. Hálás vagyok mindenért ami a mai napon történt. Főleg a szuper erőért, ami még mindig ébren tart.

2016. október 4., kedd

Október.

  Máris az egyik kedvenc évszakom van. 

  Annyira pörögnek a napok, velük együtt én is, hogy hihetetlen. Szeretem. Legtöbb időt itthon töltünk a melegben, játszunk , főzök, eszünk jókat, vendégeim vannak szinte állandóan. 
Vasárnap szülinapi bulin voltunk a barátnőm fiának Ádámnak, ami nagyon jól telt, sok kisgyerek és felnőtt között. Csanád is nagyon élvezte, aztán elálmosodott és sírva hoztam haza. 
Sosem volt egy sírós baba.
Ő, az első 6 hónapban alig sírt, de a nyáron a melegektől, a hasa miatt néha el el kapta a gépszíj. Nem vagyok hozzá szokva tényleg, és elég érdekesen reagálom le ha elkezd üvölteni, mivel ez nekem valami új dolog. Dolgoznom kell rajta úgy gondolom, de nem szeretném megszokni.

  Névnapom volt a tegnap, és a fiam megajándékozott: először állt fel az ágy mellett magától. Húú ez nagy öröm volt számomra. Azóta már többször próbálkozott, és próbál lépegetni. 
Imádom azokat a pillanatokat amikor fejlődik, kész ajándék számomra.
Délelőtt vendégeket fogadtam, és délután leléptem és magammal töltöttem az időt. Vásárolgattam. 

A mai menü a gyerkőcnek máj, murok, petrezselyem, cukkini turmix volt.
Recept: 1 murok, 1 petrezselyem, egy pár csirkemáj, 5-6 kocka cukkini. Megfőztem és turmixoltam. Kétszer evett belőle, és nagyon tetszett neki.

  Csanád szeret rendet rakni mindenhol. Főleg ha észreveszi, hogy a ruhás szekrény nyitva van.

  Szeptember 24 - A fogacska kitört a nagyvilágba.
Azóta nőtt egy pindurkát. 

2016. szeptember 28., szerda

  Forró csokit iszogatok, nehéz napokon vagyok túl, vagy túl sem vagyok, nem tudom. A nagy öröm és boldogság után, azaz a fogacska után Csanád le betegedett nagyon. Éjjeleket nem aludtam, annyira folyt az orra , hogy nem kapott levegőt. Napközben sem. 
  Igazából most kezdem megtapasztalni a betegségeket lassan lassan nála, és kísérletezek.  Most már egyáltalán nem adtam antibiotikumot neki, próbálom minél jobban kerülni. Sajnos nem elég, hogy Ő megfertőződött, de én is. Gyógyteákat iszogatok, mézzel citrommal. Mást semmit nem tudok  a szopi miatt, de végül nem is baj.
  Hétfőn Mia volt vengégünk, egy 5 hónapos kiscsaj. Nagyon cukker, Csanád nagyon élvezte a társaságát.


  Nagyon szép az idő, remélem holnap már élvezhetjük az Ősz szépségeit kintről, és nem az ablakból. 

2016. szeptember 25., vasárnap

Meglepetés.

  Szombaton esküvőn voltunk, ettünk ittunk. Persze Csanáddal. Nagyon jól viselte, meg kell modanom. a polgárin cukiskodott sokat, élvezte a hangját ahogyan vízhangzik vissza, tehát ordított. Polgári után hazajöttünk, hogy a cuccait pakoljuk be az autoba, mivel vettünk ki szobát, és ilyenkor mintha egy hétre költöznénk el, annyi minden kell.
  Na és ekkor történt. Akkora meglepetésben volt részem, hogy repdestem örömömben. Megláttam a szájában egy fogacskát ami éppen kibújt. Ezt a fogacskát várom hetek óta, mivel rengeteg olyan éjszakánk volt, ami nem volt épp kellemes. Óránként, félóránként keltünk, hol sírva, hol visítva. Ritka volt az a pillanat, mint valamelyik nap, hogy 12 órát sírás nélkül aludjon. A fog volt a ludas tudtam első perctől, de megmutatkozott.
  A vendéglőben sokat játszodtunk, ettünk és beszélgettünk. 10 órakor lefektettem és visszaszöktem bulizni. Egyedül aludt a szobájában, baby phone segítségével figyeltük. Ez a második lakodalom vele, ugyancsak a baby phone segítségével sikereket értünk el. Egyszer sem ébredt meg. Majd valamikor éjjel bebújtam a szobájába én is és együtt aludtunk.
  Nagyon jó volt a barátokkal együtt lenni. 
  Pár kép a lagziról: