Meglepetések sorozata.

  Nagyon jó volt ez a hét. Szerettem nyilvánosan hordozni. Azaz megünnepelni a hordozás hetét. Pénteken hordozós tánc volt, ami extra szuperül sikeredett. Izgultam, mivel Csanád nem aludt itthon és nem fogjuk tudni ki élvezni a pillanatokat.De megajándékozott és tánc közben rajtam aludt el. Nagyon jó érzés volt, felszabadultan, jó érzéssel voltam jelen a pillanatokban. Éreztem ott akkor abban az órában, hogy Boldog vagyok és anyának lenni a legszebb dolog a világon.

  Tegnap, azaz a szombati nap Bababörzén voltam, árultam Csanád ruháit és vásároltam neki sok cukiságot. Nagyon jó kis társaság volt. Csanád mamával és apával töltötte az egész délutánját és nagyon ügyes volt. Nem volt sírás-rívás, csak huncutkodás és játszás. Amikor hazajöttem meglepett ismét, felállt a kiságyba és annyira mókás volt, kacagott , ült le állt fel. 

  Az éjszakáink rémesek. Kibújt csütörtökön a szomszéd fog és tegnap a felső bal metsző. Jönnek... jönnek szép lassan, de éreztetik is velünk a fájdalmat rendesen.