Az év egyik legjobb hónapja.
Gyerekkel szebb. Vártuk a mikulást, buliztunk, havasak lettünk, szeretem emberekkel találkoztunk. A szívem tele van szeretettel, boldogsággal. Kellemes.
Csanád elválasztotta magát, a mikulással össze beszélt és úgy döntött nincs több cicizés. Az első napok kicsit megviseltek emiatt, szerettem az összebújásainkat, viszont tudom, hogy ez így természetes, ahogy Ő csinálta. Könnyebbek az éjszakáink sokkal, kezdte szépen átaludni, persze ez is változó még, de nem annyira fárasztó, mint volt.
Kisfiam lett, már nem egy törékeny csecsemő. Nem kell vigyázzak a fejére, nyakára, hogy hogyan tartom, nem kell büfiztessem állandóan, nincs cici, nem kínlódunk a víz ivással, el se hiszem komolyan. Annyira csodálatos ez az egész, imádok anyának lenni, még akkor is ha néha nagyon nehéz és néha kifutnék a világból, mert úgy-e ez is velejárója. De ritka :)
Olvasni kevesebb időm lett, de legalább megbecsülöm azt a kevés időt is.
Egy pár kép a macimról :
Huncutkodni a legjobb a világon.
Brrr Brrrr :) tütütütütü.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése